Skip to content

A barátság nevében

“Visszatérve megkérdezte, ki volt az a fiatalember.

– Senki, csak a barátom”             –        Gustave Flaubert – Érzelmek iskolája

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

Néha, csendes – eseménytelen óráimban, elgondolkodom a barátságról, a nagy B-vel írt barátságról, és nem tudom hová tegyem, nem tudom mit is gondoljak, higgyjek, feltételezzek róla, felõle. Persze én is hallottam, olvastam sok okoskodásokat, számtalan szép eszmefuttatásokat, megható mondatokat, cikkeket a magasztos, mindenek feletti barátságról. De ha a nagy barátság  mindenek feletti, akkor emberfeletti is, így magától érthetõen nem lehet emberi tulajdonság – pedig mennyi szép rege szól önzetlen segítségekrõl, önfeláldozásról a barátság oltárán – de hiszen ilyen oltár nincs    is, mert oltárakat csak  emberfeletti (isteni) lényeknek emelnek az emberek.

  Hû-ha itt kissé elkalandoztam igen messzire mentem, elveszítve a fonalat, mások meg csak az oltárig jutottak és nem tudva, hogy kinek emelték – a barátságot helyezték reá, ezáltal isteni szférákba emelve. Szóval ott tartottam, hogy néhány “megvilágosúlt” a barátságot mint tevékenységet elérhetetlen szellemi – érzelmi magaslatokra röpítették, a barátot, mint tevékeny egyént, pedig olyan “köntösbe” öltöztették amilyent talán még eddig ki sem szabtak, nemhogy megvarrtak volna. Mindezekért, ha gondolok a barátságra, gondolatmenetem zavaros, bizonytalan talajon tévelyeg, matat – nem találom azt a szilárd pontot amit megragadhatnék és tõle kiindúlva valami tiszta, határozott esetleg felemelõ szavakba, mondatokba foglalhatnám a nagybecsû barátságot. Be kell vallanom, elõszõr önmagamnak, így könnyebb elmondanom, hogy lényegében semmit sem tudok róla az olvasottakon a hallottakon kívül, mintha semmi egyéni kapcsolatom, tapasztalatom nem volna vele, róla.

Pedig eddigi életem, és ez nem éppen kevés, ideje alatt sok embertársammal összehozott a sors, akikkel rövidebb – hosszabb ideig együtt lógtunk, dolgoztunk vagy kocsmáztunk. Sokuk barátjának tekintett. Sokukat barátomnak tekintettem. Ha akkori egymásiránti  viszonyúlásunk igaz volt akkor hol vannak most – hiszen élnek. Mit teszek én – hiszen élek. Hova tünt a kapocs? Kapcsolat nélkül honnan tudhatnák, hogy van-e valamiért szükségem a barátságukra – honnan tudhatnám, hogy valamelyikükért tehetnék-e valamit a barátság nevében?  Kapcsolat nélkül létezik-e barátság? Barátok voltak-e? Vagy csak kocsmai pohártársak? Barát voltam-e? Vagy csak magányomból hozzájuk csatlakoztam? Ha barátok voltak hol vannak? Ha barát voltam, most mi vagyok nélkülük? 

 Nem keverjük-e, túl gyakran, a barátság fogalmát azzal a közönséges emberi közösségvággyal amely a fajbelienkiekkel összeköt, irántuk – érettük tettekre sarkal,  hiszen mindenkinek természetesnek tûnik ha egy megbotlottat, elesettet, beteget, felsegít, támogat, elsõsegélyben részesít. Ez barátság? Bizonyára nem az. Akkor mikor vagyunk barátok? Hogyan vállunk segítõbõl baráttá és miért?

Életünk folyamán annyi mindenek vagyunk, mégis mindegyik állapotunknak van egy elég jól meghatározható kezdete és gyakorta könnyen megállapítható vége is. Mindig vagyunk valakik és ami érdekes legtöbb létálapotunk nem velünk  hanem másokkal van kapcsolatban, mások iránti kötöttségünk által határozzuk meg önmagunk. Vagyunk valakiknek a gyermeke, vakinek a férje vagy felesége, valakiknek az anyja vagy apja, vagy nagyszüleje, ismerõse – mikor vagyunk hát önmagunk? vagyunk? lehetünk? – vagy csak függvényei vagyunk szükebb közösségünknek – értük, általuk. De mikor vagyunk barátok – mikor, kirõl mondhatjuk, hogy a barátunk. Mi az elindítója a barátságnak? Ha a barátság önzetlenségen alapúl akkor miért ér véget? Néha éppen hevesen, vagy önzésbõl?

 És ki a barát? Honnan, mirõl ismerhetõ fel? Nem tudom. Sajnos ez az igazság, így túl az ötvenen csak annyira jutottam, jöttem rá, hogy képtelen vagyok megfogalmazni a barát-barátság fogalmát. Miért? Talán mert soha nem volt barátom, vagy mert soha senkinek nem voltam a barátja? Ha mégis igen, akkor miért nem tudok õszintén, olyan magasztos szavakat használva írni barátról, barátságról, mint a “megvilágosúltak” könyveik lapjain. Az õk fantáziájuk túl gazdag és utópiákkal etetnek (vagy azt isszák?)? Vagy az én valóságom túl szürke?

 Nekem csak pillanatképként tûnik fel egy-egy arc, a tevékenykedõ barátságról pedig halvány fogalmam sincs. Nem volt benne részem soha – talán mert nem szorúltam rá? Vagy talán mert barátként soha senki nem szorúlt rám. De ha rászorúltság kérdése akkor barátságnak nem nevezhetõ – talán felebaráti szeretetnek.

S akkor mit mondhatnék a barátság nevében? Annak a valaminek a nevében amit nem tudok  meghatározni – mások lángoló meghatározásától meg képtelen vagyok átmelegedni. Annak a valaminek a nevében melynek még a fogalmát sem tudom valóságként kezelni. Gondolkozzunk. Talán Teréz anya, az egyik legismertebb és elismert emberbarát-szeretetet hírdetõ, szorgalmazó és gyakorló; barátja volt-e azoknak akiken annyi odaadással, szeretettel, mindene feláldozásával kezelt, bátorított, segített? Szerintem nem. Bizonyára nem.

 De Te (esetleges olvasóm) ha õszintén magadbanézel és mélyen elgondolkozol, mit érzel? Meg mernéd-e, megtudnád-e magyarázni a barátság fogalmát? Megmernéd-e formázni a nagy B-és barát profilját? Honnan, mirõl ismerhetõ fel? De csak õszintén! Saját tapasztalatból! A nagy véleményirányítók magasztos, színes szavai nélkül. Menne? Igen? Hát láss hozzá!

Benkõ József, 2011. január 27., 11:54

Vélemény?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: